AROOM - Kalózhajó

Hosszú idő után végre minden klappolt ahhoz, hogy visszatérhessünk a "fő profilunkhoz", a "klasszikus" szabadulószobákhoz. A visszatéréshez az AROOM Kalózhajó nevezetű szobáját szemeltem ki és mostanra szerencsére társakat is találtam a részvételhez a Sógorasszonyom, Peti, az Emberem és az Öcsém személyében.

Bár az AROOM-ban még korábban nem, az azonos cég által üzemeltetett Locked Room-ban már jártunk korábban, nem is egy szobában, így voltak már előzetes, egyébként javarészt pozitív benyomásaim a helyről, nagyjából sejtettem, mire számítsak. Amikor egy hely többnyire pozitív benyomást tesz rám, az viszont azzal a nehézséggel jár, hogy eleve magasabbak az elvárásaim a szobával kapcsolatban. Szerencsére ezúttal nem is kellett csalódjak.

A történet szerint kalózok börébe bújhattunk, akiket azonban, pont mikor megtaláltuk a régóta keresett kincset, egy ellenséges kalózhorda elkapott, elvette a kincsünket, minket pedig a hajó tömlöcébe vetettek. Szerencsénkre a csapat kikötött és mindannyian elhagyták a hajót, hogy megünnepeljék a sikeres akciójukat, így nekünk a visszatértükig épp egy óránk van arra, hogy kiszabaduljunk börtönünkből, valamint megtaláljuk és visszaszerezzük azt, ami minket illet. 

A szoba maga dizájnban és kialakításban hozza azt az egyébként kifejezetten magas szintet, amit már a Locked Room-nál is megszokhattunk. A hangulatot jól átadja, tényleg egy igazi kalózhajó belsejében érezhettük magunkat, az alkotók láthatóan a legapróbb részletekre is odafigyeltek.

Itt is a jól megszokott, több helyiségből álló játéktérrel találkozhattunk, ami mindig tartogatott izgalmakat, újabb felfedeznivalókat és pontosan az elrendezés miatt tényleg nagyban támaszkodott a csapatmunkára is, ami nekem minden szoba esetében külön feldobja a játékélményt, elvégre ezért is játszunk csoportosan. A szoba alapterülete egyébként nem olyan nagy, viszont a készítők elég kreatívan használták ki a rendelkezésükre álló teret. 5 fősnél nagyobb csapatnak azonban nem ajánlanám, mi is épp "elfértünk" benne ennyien. Többen valószínűleg már csak nehézkesen tudnának odaférni a feladványokhoz.

Ami a feladatokat illeti, véleményem szerint kellően kreatívak és változatosak voltak. Többnyire az úgynevezett "új generációs" megoldásokat alkalmazzák, tehát viszonylag kevés lakat kinyitással és kulcskeresgéléssel kell csak bajlódni, többnyire mágneses technikával nyílnak az ajtók, zárak. Ez mindig kicsit változatosabbá tudja tenni a feladványokat, ugyanakkor az egyetlen kisebb hátulütője, hogy néha el tudja bizonytalanítani az embert, hogy a megoldása rossz-e, vagy csak a kivitelezésbe csúszott valahol egy kis hiba. (Ha valahol nagyon megakadtunk egyszer-kétszer, az általában pont ennek volt köszönhető.)

Ami a flow élményt illeti, részemről abszolút megvolt, a dizájn, az aláfestő zene, a feladatok, mind abszolút adták nekem a hangulatot, az előbb említett, a technika sajátosságából eredő kisebb döccenőktől eltekintve én végig el tudtam hinni, hogy mi most egy hajó belsejét derítjük fel, ahol egyébként kalózok tanyáznak.

Szükség esetén segítséget kérni egy gomb megnyomásával lehet, amire a játékmester a szobában található képernyőre küld be valamilyen hintet, ami segíti a továbbhaladást. Ez a Locked Roomban egyébként megszokott technika a segítségadásra. Egyébként ebből a szempontból az AROOM csapata (és egyébként a Locked Room-é is) a számomra szimpatikusabbak közé tartozik, mert biztos, hogy végig figyelemmel kísérik, mi zajlik a szobában (ez egyébként véleményem szerint alap kéne, hogy legyen mindenhol), nem kell hosszan magyarázni, hol tartunk, mivel próbálkoztunk már, hol is akadtunk meg. A segítségek is többnyire hasznosak és tényleg előrébb viszik a megoldást. A játékmesterünk egyébként is nagyon kedves és közvetlen volt velünk végig, még azt is rugalmasan kezelte, hogy forgalmi okokból sajnos egy kis késéssel értünk csak a helyszínre, valamint a végén tök jó csoportképeket is  lőtt rólunk, ezúton is köszönünk neki mindent!

Összességében nagyon örülök, hogy ezt a szobát választottuk a "visszatérésünkhöz", szerintem kiemelkedő a mezőnyben. Olyan élményt nyújtott, amit már régen tapasztaltam a szabadulószobákban. Egyedi, kreatív, kellően elgondolkodtató, de azért távolról sem megoldhatatlan feladatok, abszolút profi, kedves játékmester, lenyűgöző díszletek, szinte zökkenőmentes flow élmény, egyszerű, de nagyszerű történet.

A feladatok nehézségi szintjét én olyan közepesre saccolnám, talán kezdőként is el lehet boldogulni velük, de haladóknak is bőven tartogat véleményem szerint kihívást. Nálunk mindenki kivette a részét a csapatból és így elég jól megugrottuk őket szerintem, a csapattársaimnak ezúttal is csak gratulálni tudok és köszönöm nekik is az élményt, mert ehhez ugye egy jó csapat is kell.

Bár szabadulótársam, Kitty szerint igen szigorú pontozó és kritikus vagyok, ebben a szobában még ha nagyon kötekedni akarok sem igazán találok kivetnivalót, engem abszolút lenyűgözött és tényleg csak ajánlani tudom szinte bárkinek, kezdőknek, haladóknak, akár kisgyerekes családoknak is, szerintem biztos, hogy mindenki jól fog vele szórakozni és remélhetőleg épp annyira lenyűgözi majd a látvány és a hangulat, mint minket.

Értékelés:

Játékmester: 5/5

Flow élmény: 4,5/5

Történet / tematika: 4/5

Nehézség: kezdő-középhaladó

Feladatok kreativitása: 4/5

Látványvilág: 5/5

Átlag: 4,5

Összesen: 22,5/25 - 90%